A “last minute” szülő, avagy két hónap múlva kezdődik az iskola

Utolsó módosítás:

Korunk embere a “homo turisticus”. És mint tudjuk, kétféle ember van, kétféle “homo turisticus”: az egyik, aki fél évvel korábban megtervezi, hogy hol tölti a nyár egy részét, és már januárban-februárban gondosan bújja a prospektusokat, mert ha időben lefoglalja a repülőjegyet, a szállodát és a tevehajcsárt, akkor biztos, hogy legalább húszezer forinttal kevesebbe kerül a nyaralás. Aki évente kétszer utazik külföldre, az már most befizet a 2019-es velencei karneválra – ami 2019 február közepén lesz – mert három nap, egy éjszaka most alig huszonötezer forintba kerül, természetesen oda-vissza buszon alvással és szigettúra nélkül.

A “homo turisticus” másik fajtája, aki minderre legyint, és azt mondja, hogy lesz ez még olcsóbb is. Ő a “last minute” utazó, aki bejárta már a világot, csak sosem ott nyaralt, ahova szeretett volna menni, hanem mindig oda ment, ahol éppen a legolcsóbb volt. Mert a magyar még mindig nincs igazából eleresztve, de azért úszik a boldogságban, ha a Facebookon vagy az Instagramon, jó esetben mindkettőn, kiposztolhat egy selfie-t arról, hogy Szumátra és Jáva között félúton éppen akkor tört ki az egyik tűzhányó, amikor ott volt, és a lába előtt folyt a láva.

Ami az iskolakezdést illeti, biztosan kevés apában és anyában merült fel, hogy már a múlt hónapban tegyen félre pénzt a szeptemberi iskolakezdésre. Vagy legalább júliusban és augusztusban készüljön húsz-huszonötezer forinttal. A teve hátán ki is gondolna erre, de előtte vagy utána azért érdemes, bár a sivatagi éjszakákat nem éppen erre találták ki. Aki az Adriáig jutott el, az naponta egy sörrel kevesebbet igyon meg – ne hatszor, hanem csak ötször intse oda a pincért, hogy “pivo” – és már is megvan az iskolatáska. Gyanítom azonban, hogy ebben az esetben a “homo turisticus”, vagyis az emberek többsége a “last minute” utazóról vesz példát.

De ezúttal ez a drágább megoldás. Az egyik bank tavaly 23%-os kamatra adta a beiskoláztatási kölcsönt, ami uzsorának is elmegy, és lehet, hogy egy-két gyerek éppen azért maradt uzsonna nélkül, mert a szüleit “meguzsorázták”! Arról nem is beszélve, hogy aki felvette ezt a kölcsönt, annak pontosan 23%-kal került többe, az irka, a toll és tinta. De lehet a gyerekeken spórolni? Igen, pozitív spóroló módjára. Ha a szülő – legkésőbb most – bedug a párna alá, egy könyvbe, vagy a szekrényben molyosodó lepedők közé annyi forintot, mint amennyivel kevesebbe került a jól megtervezett nyaralás, akkor ugyanis szeptemberben nem veszíti el a januárban-februárban “megtermelt hasznot”.

Szeretnéd tudni, hogy miként lehet nyugdíjad? Kérj visszahívást!