A NŐK KEDVEZMÉNYES NYUGDÍJA: Nem minden szolgálati idő számítható be

Utolsó módosítás:

A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe semmilyen esetben sem számítható be a megállapodással szerzett szolgálati idő. Ezt írja a Lokálban megjelent cikkében a Nyugdíjguru, alias Dr. Farkas András. A 40 évi jogosultsági időből 32 évnek kell keresőtevékenységgel telnie, de a tanulmányi időszakok a figyelembe nem vehető szolgálati időtartamok közé tartoznak.

40 évi jogosultság, 32 évi szolgálati idő

A Nyugdíjguru felhívja a figyelmet a Kúria legfrissebb ítéletére, amely megerősíti, hogy a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe nem számítható be a társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás révén szerzett szolgálati idő. Az ilyen megállapodás alapján történt járulékfizetés időszaka természetesen szolgálati időnek minősül – vagyis a nyugdíjszámítás során figyelembe kell venni – de a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági időbe nem számítható be. Így az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő szerzése érdekében nyugdíjjárulékot fizető, házastársuk külföldi munkavállalása idejére fizetés nélküli szabadságot igénybe vett személyek fizetés nélküli szabadságának tartama sem minősül jogosultsági időnek.
A nők kedvezményes nyugdíjának két feltétele
A nők kedvezményes nyugdíjának csak két alapfeltétele van, viszont ezek közül mindegyiknek teljesülnie kell:

a) legalább 40 évi (keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel) szerzett jogosultsági idő szerzése, amelyből

b) alapesetben legalább 32 évi szolgálati időt kell keresőtevékenységgel (munkával) szerezni.

Dr. Farkas András hozzáteszi: az ítélet megértéséhez tudni kell, hogy a szolgálati idő nem azonos a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idővel, miután a jogosultsági időre szigorúbb szabályozás vonatkozik:

nem minden szolgálati idő számítható be a jogosultsági idő tartamába.

A nők kedvezményes nyugdíjának összegét természetesen az összes megszerzett szolgálati idő figyelembe vételével állapítják majd meg, ha az érintett teljesíti a kedvezményes nyugdíj feltételeit.

A nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosultsági időbe beszámít elsősorban a keresőtevékenységgel járó biztosítási, vagy az azzal egy tekintet alá eső jogviszony révén szerzett szolgálati idő. A Kúria idézett ítélete szerint nem minősül ilyennek a megállapodás révén szerzett szolgálati idő. Ennek a tartamnak alapesetben legalább 32 évnek kell lennie a szükséges 40 évből.

Ami figyelembe vehető, és ami nem

Hogyan állapítják meg a kedvezményes nyugdíj összegét?
A kedvezményes nyugdíj összegét ugyanúgy állapítják meg, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét, vagyis nem csak a 40 évi jogosultsági idő, hanem az érintett hölgy egész élete során szerzett összes szolgálati idő és az 1988 óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteiből számított nettó havi átlagkeresete figyelembe vételével számítják ki a kedvezményes nyugdíj összegét.

A nők kedvezményes nyugdíja a saját jogon járó, teljes nyugdíj.

Nem terheli semmilyen levonás amiatt, hogy az érintett hölgy a nyugdíjkorhatára betöltése előtt veszi igénybe a nyugellátást. Emiatt nem is számítják újra a nyugdíj összegét, ha a kedvezményes nyugdíjban részesülő nő betölti a nyugdíjkorhatárát.

A fennmaradó legfeljebb 8 éves időszak a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben – ideértve a méltányossági gyermekgondozási segélyt is – gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő lehet.

Nem számit, ha tanult

A figyelembe nem vehető szolgálati időtartamok közé tartoznak a tanulmányi időszakok. Sem a szakmunkásképzésben, szakiskolai képzésben, sem a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető évek sem vehetők számításba a jogosultság meghatározásakor. A Kúria egy korábbi ítélete alapján a volt szakiskolai tanulók ebben a minőségben eltöltött ideje nem minősül szakmunkástanuló-viszonynak, vagy tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanulói viszonynak, ezért szolgálati időnek nem tekinthető, és nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe sem.

A tanulmányi idők közül viszont beszámít a jogosultsági időbe a szakmunkástanuló, szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata (jellemzően az adott év július 15. és augusztus 31. közötti időszakára vonatkozóan), amennyiben arra a TB nyilvántartásaiban bejelentési adat található, ideértve az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is.

Az az időszak, amely alatt egy nő fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg ösztöndíjasként felsőfokú nappali tanulmányokat folytatott, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időként szintén nem ismerhető el. Az érintett időszak az öregségi nyugdíj összegének megállapításához a szolgálati időbe felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán 1998 előtt folytatott tanulmányi időként beszámítást nyerhet, csak a nők kedvezményes nyugdíja szempontjából nem minősül jogosító időnek.

Mivel ne számoljon még?

Dr. Farkas András aláhúzza, hogy szintén nem számít jogosító időnek az álláskeresési ellátások, valamint a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósításának tartama sem, noha – a rokkantsági ellátás kivételével – a másik két ellátási típus folyósítási ideje szolgálati időnek minősül.

A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett végzett munka révén azonban keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszony teremthető, amelynek tartama szolgálati idő, ami egyúttal a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe is beszámítható.

Ami a nőkre hárul, de nem számítható be

A törvény szerint az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet olyan nő esetén, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett. A Nyugdíjguru, alias Dr. Farkas András a Lokálban megjelent cikkében ezért megállapítja, hogy az érintett nők nagyon nehezményezik, hogy ennek az ápolási díjnak a folyósításának tartama sem számítható be a jogosító időbe, pedig a rászoruló szülők, nagyszülők gondozása Magyarországon jellemzően a nőkre hárul. (Lokál-PSP)