GÁZHÁBORÚ: Amerika újabb csatát vesztett Oroszországgal szemben, ezúttal Magyarországon

Utolsó módosítás:

Amerika újabb csatát vesztett Oroszországgal szemben, az amerikaik ezúttal Magyarországon véreztek el a gázháborúban. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter budapesti látogatása alkalmával a magyarok (is) elutasították azt a követelést, hogy mondjanak le az orosz gázról. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy “magyarok vagyunk, nem balekok”.

A magyar kormány elutasította azt az amerikai követelést, hogy mondjon le az orosz gázról.

Pedig Mike Pompeo amerikai külügyminiszter egészen Budapestig tolta el a biciklit,

hogy gázügyekben megpuhítsa Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Hét év óta először járt amerikai külügyminiszter Magyarországon, ami a magyar hivatalos magyarázat szerint azért történt, mert az Egyesült Államok “hajlott arra, hogy megfeledkezzen Közép-Európáról, és magára hagyta ezt a térséget“. Pompeo jelenésének időzítése azonban nem véletlen, amerikai szempontból ugyanis Magyarország esetében “gáz van”. Az amerikai külügyminiszter látogatása során – a Huawei mellett – ezért talán a gázügy volt az egyik nyilvánosan legkevésbé kommunikált téma, pedig a jelentősége egyiknek sem mellőzhető.


Pompeo csak a második, a horvátok a negyedikek


Mike Pompeo már a második amerikai miniszter, aki gázügyben lobbizott Budapesten. Tavaly november közepén Rick Perry amerikai energiaügyi államtitkár tett kirándulást a magyar fővárosba, hogy diverzifiokálja a magyar gázportfóliót. Perry akkor felszólította Budapestet és a Magyarországgal szomszédos országokat, hogy utasítsák el az orosz gázvezetéket, amely Washington szerint bebetozná az orosz befolyást Közép-Európában.

Külföldi sajtójelentések szerint az Egyesült Államokat megtestesítő

Pompeo most azt követelte Orbántól, hogy vesse el az együttműködést a Török Áramlat, azaz az orosz-török gázvezeték kiépítésében.

mike pompeo, amerikai, külügyminiszter, lng-terminal, európa, europe

Kék: létező terminálok, Piros: tervezett, vagy épülő terminálok, Körök nagysága: kapacitás
Az amerikaiak ugyanakkor aktívabb részvételt követeltek Magyarországtól a horvátországi Krk szigetére tervezett amerikai és uniós támogatású LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) befejezésében. A magyar miniszterelnök tavaly évvégi látogatása idején Zágrábban csak a negyedik helyre sorolta a Horvátország felől érkező gáz fontosságát. Ezzel nemcsak Hotrvátországnak, hanem az Egyesült Államoknak is beintett. Orbán Viktor akkor Horvátországban arról beszélt, hogy a gáz csökkenő szerepet játszik a magyar energiarendszerben, mert Magyarország atomerőművet épít és naperőmű-fejlesztést folytat.

Ám mivel “ezek a kapacitások csak hosszú évek után fognak beállni, a gáznak marad jelentősége” – magyarázta a magyar miniszterelnök, aki megjegyezte, hogy a gáznál pedig az ár számít. Szavai szerint Magyarország a legolcsóbban Oroszországtól kap gázt vezetéken keresztül, a második legolcsóbb a román gáz, amelyet hamarosan kitermelnek amerikaiak, a harmadik a sorban a Szlovákia felől érkező gáz, a horvátok felől érkező gáz pedig csak a negyedik helyra sorolható.


A Három Tenger Kezdeményezés, mint politikai fedőterv


Az utóbbi években a főleg amerikai csepfolyós gáz beszállításának megideologizálását szolgálta az a politikai fedőterv, amellyel a jelentős amerikai politikai kapcsolatokkal és diákkori emlékekkel rendelkező Kolinda Grabar-Kitarović horvát elnök házalt a “Három Tenger Kezdeményezés” (Three Seas Initiative) keretében. Ennek az volt a célja, hogy a lengyelországi, baltikumi és horvátországi folyékony gáztermiálokon keresztül az amerikaiak gázzál lássák el Közép-Európát. Az indoklás szerint ezzel diverzifikálni lehetne Közép-Európa gázigényeinek kielégítését, a terv azonban valójában annak a gázfolyosónak a létrehozását célozta meg, amellyel

az amerikaiak leválaszthatnák a közép-európai országokat az orosz gázról.

Egyes médiajelentések szerint a magyarok most keményen megüzenték Pompeónak, hogy az európai politikai arénában hatalmas képmutatás tapasztalható, és elegük lett azokból az állításokból, amelyek szerint Magyarország ápol közeli kapcsolatokat Oroszországgal, miközben a nyugati országok megerősítik a kereskedelmüket Moszkvával, és ezért senki sem szankcionálja őket. A The Times emlékeztett a magyar külügyminiszter szavaira, amelyek szerint Magyarországot ugyan bírálatok érik a Huawei befogadása miatt, miközben a kínai cég fő partnerei Németországban és Nagy-Britanniában találhatók. Ez utalás a Vodafone és a Huawei között 2007-ben létrejött szerződésre, amelyből a Vodafone politikai nyomásra most megpróbál kihátrálni.
Az amerikaiakat leginkább az aggasztja, hogy Magyarország részt vesz a Török Áramlat elnevezésű gázprojektben és orosz gázt vásárol, miközben Budapest informálisan elutasítja, hogy a drágább amerikai gázt vegye meg. Az amerikai tervek szerint Magyarországnak kellene lennie a legfontosabb láncszemnek a közép-európai országok amerikai gázzal történő ellátásában, amely a krki terminálon keresztül zajlana. Az amerikaiak számára világos, hogy Magyarország aktív részvétele nélkül ennek a terminálnak nincs perspektívája.


Az amerikai külügyminiszter Varsóban vigasztalódott


Az osztrák és a szlovén kártyára nem érdemes játszani, mert ezek az országok nem érdekeltek az amerikai gázszállításokban, hiszen már tavaly aláírták az újabb hosszútávú szerződéseket a Gazprommal az orosz gáz beszerzéséről. Az Egyesült Államok korábban sikertelenül kísérelte meg megakadályozni az Északi Áramlat 2 gázvezeték kiépítését és az arra vonatkozó német-orosz szerződés megkötését. Az oroszok és a németek kighagyták az Északi Áramlat 2 gázvezetékből a lengyeleket, ezért nem véletlen, hogy Varsóban megértésre talált Mike Pompeonak az az álláspontja, hogy az épülő orosz-német gázvezeték, vagyis az Északi Áramlat 2 veszélyezteti Európa energiabiztonságát. Az amerikaiak legalább ezzel vigasztalódhatnak azt követően, hogy Magyarország esetében csatát vesztettek.

Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy alig néhány nappal az amerikai külügyminiszter budapesti látogatását követően a magyar miniszterelnök telefonon beszélt a szerb elnökkel, akivel már évekkel ezelőtt sok kérdésben megtalálta a közös hangot. A telefonos megbeszélés során szóba került a Török Áramlat is, amely a szerbek szívügye. A szerbek azt szeretnék, hogy az orosz gáz rajtuk keresztül haladjon át, ami növelné Szerbia stratégiai fontosságát, a tranzitdíjak pedig komoly bevételeket jelentenének a balkáni ország számára. Erre reális lehetőség van, hiszen

a szerbek még barátibb viszonyt ápolnak Vlagyimir Putyinnal, mint Magyarország.

Ezt erőteljesen alátámasztja, hogy a szerb külügyminiszter alkalomadtán orosz dalokat énekel az orosz elnöknek (lásd a videót). Pompeo budapesti kudarcát követően Amerikának egyetlen esélye a Török Áramlat közép-európai érkezésnek megakadályozására, hogy nyomást gyakorol Brüsszelre, és ennek következtében az Európai Unió ugyanúgy elkaszálja el a Török Áramlatot, mint néhány évvel ezelőtt a Déli Áramlatot. Csak kérdés, hogy most Brüsszelben éppen kit kell felhívni, mert a régiekre már nem lehet építeni, azt viszont még nem tudni, hogy kik lesznek az újak. (PSP)


(A nyitóképen a Świnoujścieben lévő lengyel LNG-terminál látható, ahova kétharmad részben az Egyesült Államokból, egyharmad részben Katarból érkezik a csepfolyósított földgáz. Forrás: Poland@Sea)