Hosszú hétvégére termett a magyar, avagy nemzeti állatsimogató

Utolsó módosítás:

Lassan már több a hosszú hétvége, mint az átkosban a kommunista szombat. A magyar kimondottan szereti a hosszú hétvégéket, a többséget az sem zavarja, hogy felborul az életritmusa, ha egyáltalán még van neki ilyen. A külföldre utazók ne spórolják meg az utasbiztosítást, mert az csúnyán megbosszulhatja magát!

Az NRC Marketingkutatócég nemrég kiderítette, hogy a magyarok hetven százaléka szerint minél több a hosszú hétvége, annál jobb. Cserében inkább bevállalják, hogy szombaton dolgozzák le a hosszú hétvégékhez csatolt extra napot. Ehhez azonban nem kell túl nagy bátorság, a megkérdezettek fele ugyanis nyíltan bevallja, hogy a “ledolgozós szombaton” általában nem folyik olyan munka, mint egy szimpla hétköznapon.

“Long Size” víkendezők

A Groupama Biztosító megbízásából nemrég végzett felmérés szerint a magyarok zöme kifejezetten örül a munkanapok átrendezésével járó hosszabb hétvégéknek, minden hatodik ember külföldi utazást is tervez egy vagy akár több alkalommal is. A világjárásban a fővárosiak vezetnek, a budapesti lakosság csaknem negyede ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy évente legalább egyszer átlépje a határt valamelyik hosszú hétvégén.

A biztosítók kifejezetten örülnek, hogy ismét beköszöntött a magyaroknál a barangolások kora, az elmúlt évek tapasztalatai alapján ugyanis a hosszú hétvégék idejére megnő az utasbiztosítási szerződéskötések száma, ami akár a háromszorosára is ugorhat az átlagoshoz képest. A növekedés viszont kisebb mértékű a hagyományosan családi körben töltött húsvéti vagy karácsonyi ünnepek idején.

A Biztosító Magazin nemrégiben idézte Kádár Pétert, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatóját, aki szerint egy rövid külföldi utazás alkalmával is adódhat olyan helyzet, amikor például gyors orvosi ellátásra van szükségessé.

Egy sürgősségi ellátás pedig akár több millió forintba is kerülhet, ezért is fontos, hogy senki ne induljon külföldre utasbiztosítás nélkül!

Nem az augusztus a takarékoskodás hónapja

A magyarok portyázó kedvére vall a szállás.hu legújabb közleménye, amelyből mellékesen az is kiderül, hogy a magyarok nem augusztusban kezdik meg a takarékoskodást. A közlemény szerint idén több mint két és félszeres a forgalomnövekedés az augusztus huszadikai hosszú hétvégén a tavalyi év ugyanezen időszakához képest.

Magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy ehhez a neves naphoz kötődően két és félszeresével növekedett meg a költési vágy.

„A jó idő és az államalapítás ünnepének hosszú hétvégéje miatt tovább fogunk nyaralni idén, és sokan augusztusra időzítették az üdülést” – mondta Keresztes Nóra, a szállás.hu marketing menedzsere.

Nemzeti kincskereső és nemzeti állatsimogató

Az “átlagmagyar” idén az augusztus 20-i foglalásra 46 650 forintot költ, a SZÉP-kártyások ezt 39 000 forintból abszolválják.

A portyázó magyarok továbbra sem a sok csillagos szállodákat támadják le, hanem a vendégházakat és az apartmanokat, mert a többségnek csak erre futja.

Az úti célok közül Siófok, Hajdúszoboszló, Eger, Szeged és Gyula a legkeresettebbek. A magyar tenger térségéből Siófokon kívül Balatonlelle és Balatonfüred számíthat a “long size” víkendelők legnagyobb hadára.

A szállásadók színes programokkal csalogatják a vendégeket. Augusztus 20-a nem csak az államalapítás vagy éppenséggel az új kenyér ünnepe, hanem mostanában már a borkóstolásé, a kincskeresésé és az állatsimogatásé is. Mivel ilyen nevezetes napról van szó, bátran mondhatjuk, hogy egyre nagyobb méreteket ölt hazánkban a nemzeti borkóstolás, a nemzeti kincskeresés és a nemzeti állatsimogatás, amire több mint kétszer annyit fordítunk mint tavaly.

Szeretnéd tudni, hogy miként lehet nyugdíjad? Kérj visszahívást!