JÖVŐKÉP: A Fundamenta válasza az LTP-k kivéreztetésére

Utolsó módosítás:

A Fundamenta a harminc százalékos állami támogatás kiesését önerőből kívánja fedezni. A Fundamenta vezérigazgatója már a Portfolio Öngondoskodás 2018 című konferenciáján is kijelentette, hogy nem kívánja a pénztár lakás-előtakarékossági termékeit kivezetni a kínálatából, most azonban a Pénzcentrum gazdasági hírportál birtokába jutott legújabb ajánlatukból azt is megtudhatjuk, hogy miképp képzelik el a Fundamentánál a megtakarítási forma jövőjét.

Az LTP nagy népszerűségét a 30 százalékos állami támogatás jelentette, amely lehetővé tette a kihelyező pénzintézetek számára, hogy támogatás nélkül számítva akár negatív EBKM (Egységesített Betéti Kamatlábmutató) mellett ajánlják termékeiket, miközben a megtakarítók is jól jártak: az államnak köszönhetően 10 százalék körüli hozamokra tehettek szert. Ezt a lyukat a Fundamenta ajánlata sem tudja betömni, mindenesetre kísérletet tesz a termék vonzóvá tételére.

A Pénzcentrum információi szerint az MNB jóváhagyására váró termék mindössze 0,1 százalékos betéti kamatot, valamint 0,5 és 0,74 százalék közötti EBKM-et ígér, ami elmarad a támogatás megszüntetése előtti közel 11 százalékos szinttől. A havi befizetett összeg esetén immár nincs 20 ezer forintos összeghatár, 5 és 40 ezer forint között választhatjuk meg a havi megtakarított összeget, a minimális megtakarítási idő pedig immár “Rövid” módozat esetén 71, “Standard” verzió választásával 111 hónap. A szerződési összegek határa előző esetben 870 ezer és 7 millió forint között terjed, a Standard opció választása esetén ez 1 millió 370 ezer forinttól kezdődik és 11 millióig terjed.

A konstrukció legvonzóbb eleme kétség kívül az 5 százalékos kamattámogatás, amely a befizetett év végén az adott év megtakarításainak 5 százaléka, azaz a maximális, 40 ezer forintos havi megtakarítással számolva legfeljebb évi 24 ezer forint (az EBKM viszont ezzel együtt is 1 százalék alatti). Ami viszont kevésbé tűnik csábítónak (különösen az állami támogatás eltűnése után), az a szerződéskötési díj, amely továbbra is a teljes szerződéses összeg egy százaléka. Abban az esetben is a szerződéses összegből számolják, ha az ügyfél valójában nem kíván a hitelfelvétellel élni, a megtakarítás pedig a teljes szerződéses összegnek csak egy bizonyos hányada, jellemzően kevesebb mint a fele.

Hitelfelvétel esetén meglehetősen kedvezőnek tűnik az ajánlat, a 2,9 százalékos fix kamatozás azt jelenti, hogy a termék megjelenése után a legkedvezőbb fix kamatozású lakáshitel konstrukció lehet. Havi 40 ezer forint megtakarítás és a Rövid opció választása esetén például a szerződéses összeg 7 millió forint, amelyből a befizetett összeg 2 millió 840 ezerre rúg, a kamatbónusz összege 138 ezer forint, a betéti kamat pedig 8924 forint. Ebben az esetben a lakáskölcsön összege a teljes szerződéses összeg fennmaradó része, 4 013 076 forint, ami után 66 hónapos futamidővel 66 500 forint törlesztőrészletet érhetünk el. Ugyanakkor az összkép megalkotásához nem feledhetjük el az 1 százalékos számlanyitási díjat sem, amely jelen esetben 70 ezer forint.

A Fundamenta tehát a harminc százalékos állami támogatás kiesését önerőből kívánja fedezni, ezt hivatott szolgálni az öt százalékos kamatbónusz. Az ajánlat működpőképességéhez ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a hitelkihelyezés volumene fedezze a kamatbónusz összegét. Szakértők szerint a konstrukció fenntartásához a Fundamenta számára elkerülhetetlen lesz, hogy csökkentse költségeit, ezért előfordulhat, hogy átgondolásra kerül a hitelközvetítők jutalékának mértéke. A Fundamenta lakástakarékpénztári szerződéseinek jelentős része ügynökökön keresztül került megkötésre, így aztán a jutalékok módosításával az intézet jelentős összeget spórolhat meg. (Forrás: Pénzcentrum)