KINYÍRTÁK, KAMPEC: Miért kellett az LTP-nek vesznie?

Utolsó módosítás:

Véget ért egy fejezet a magyarországi megtakarítások történetében. Régóta tudtuk, hogy az LTP-hez előbb vagy utóbb hozzányúl az állam (kormány), de kevesen gondolták, hogy teljesen kicsinálja a konstrukciót. A nyugdíjbiztosításokra egyelőre még van 20% adójóváírás (gyakorlatilag 20% kamat), de ez sem marad érintetlenül, ami olyan biztos, mint vasárnapi ebéd után a szellentés.

Bánki Erik ismét belepiszkált a pénzügyi rendszerbe, vagy szóltak neki, hogy piszkáljon bele. Bánki korábban a nemzeti banki alapítványok körül sertepertélt, most pedig egy igencsak sokkoló javaslattal rukkolt elő a lakástakarék pénztárakat illetően. Szerinte az LTP-ék konstrukciója nem volt kellő hatékonyságú, és az elmúlt időszakban nem szolgálta aktívan és eredményesen az otthonteremtést, ráadásul 2010 óta a programot működtetők és a forgalmazók 60 milliárd forint extraprofitra tettek szert. Az általa említett időpont éppen egybeesik az új államrend kialakulásának kezdetével.

Elhangzott még néhány megjegyzés bizonyos medencékkel kapcsolatban is, de aligha hihető, hogy Bánki Erik és társai attól lettek idegesek, hogy a szomszéd medencéjében kékebb a víz.

A célpont minden bizonnyal a 100%-ig külföldi tulajdonban lévő Fundamenta volt, amely még nem elég nemzeti, de itt az idő, most vagy soha.

A külföldi errefelé csak addig jó, amíg hozza a pénz.

Ezért nem nehéz kitalálni, hogy a törvényjavaslat benyújtója nem a mindig jó politika farvízen evező OTP-nek, vagy az állami résztulajdonnal rendelkező Erste Banknak akart a kezére csapni. Inkább hihető, hogy a német, olasz és egy kicsit orosz tulajdonban lévő Fundamenta mancsából szerették volna kiverni a merőkanalat.

A Fundamenta tulajdonosai:

  • Bausparkasse Schwäbisch Hall AG (Európa legtöbb ügyféllel rendelkező lakás-takarékpénztára) – 51,25%
  • Wüstenrot csoport
    • Verwaltungs- und Dienstleistungen GmbH – 13,63%
    • Wüstenrot & Württembergische AG – 11,47%
  • Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság – 14,88%
  • UniCredit Bank Hungary Zártkörűen Működő Részvénytársaság – 7,38%
  • Sberbank – 1,39%

(Forrás: Wikipédia)

A másik problémát a lakástakarékokra felhúzható pénzügyi konstrukció jelentette, amely egyre drágább volt az államnak, és egyre veszteségesebb a bankoknak. Egy jó pénzügyi tanácsadó az utóbbi időben már kitudott hozni egy 20 milliós lakáshitelt 18 millióból, ami magyarul azt jelenti, hogy aki 20 millió hitelt vett fel, azt 18 millióból vissza tudta fizetni, ha akadt valaki, aki erre rávezette.

Mi volt ennek a mechanizmusa? Nagyon egyszerű: a lakáshitel futamidejét kitoltuk 75 éves korig, ezzel jelentősen csökkent a havi törlesztőrészlet, a fennmaradó pénzt pedig betettük négyéves futamidejű LTP-ékbe, amiből lejáratkor előtörlesztettük a hitelt, ennek következtében jelentősen csökkent a törzstőke.

A módszerrel milliókat tudtunk megtakarítani az ügyfeleknek, a bankok viszont kétszeresen rosszul jártak.

A hosszú futamidő miatt a kisebb törlesztőrészletekben kevesebb volt kamat, ami a törzstőke csökkentése miatt tovább zsugorodott.

Ahogy a módszer egyre ismertebbé vált, úgy növekedett a lakástakarékok iránti kereslet, az államnak pedig egyre mélyebbre kellet a zsebébe nyúlnia. Ebből természetesen általában azok a kisemberek profitáltak, akik az otthonuk megtartásért küzdöttek, és nem azok, akik feszített vizű medencékkel fokozzák az önbecsülésüket.

Az állami támogatás megvonásának harmadik célja is van, ami nem más, mint a pénzügyi struktúra átrendezése irányuló szándék, és a háttérben settenkedő Mészáros Gázművek helyzetbe hozása. Az alaposabb szemlélő már most is észreveheti, hogy bankok és biztosítók kerülnek a hatalmi elit vonzáskörzetébe, és hamarosan annak leszünk szemtanúi, hogy kialakul a nemzeti pénzügyi szféra, vagyis lassan, de biztosan létrejön a nemzeti oligarcha rendszer az élet legfontosabb területén, vagyis a pénzügyekben is.

Ennek csak egyik állomása volt az állami támogatás kivonása az LTP-ből, és ne legyenek illúzióink, a következő lépcső az állam megjelenése lesz a nyugdíjbiztosítási piacon, ahol még adójóváírás formájában létezik a 20%-os állami támogatás.

Ezért érdemes minél előbb megkötni a nyugdíjbiztosítást, amíg Bánki Erik nem gondol megint valami nagyot!