Mi a különbség a pozitív és a negatív spóroló között? Pontosan 30%.

Mi a különbség a pozitív és a negatív spóroló között? Pontosan 30%.

Utolsó módosítás:

Ha valahol 30%-os kedvezmény van, azt már kiárusításnak nevezik, és az emberek rohannak, hogy ne maradjanak ki a jóból. A többség azonban éppen 30%-kal él drágábban, mint az indokolt lenne. Félek, hogy te sem vagy kivétel! Ha igen, akkor emelem a kalapom előtted.

Ki a pozitív spóroló? Magyarországon (még) nem alakult ki ennek a kultúrája, és mivel a pozitív spóroló nálunk ritka, mint Brüsszelben a fehér csóka, ezért a fogalom sem ismert, vagy legalábbis nem terjedt el széles körben. De nincs is rá igény, és jóformán nincs is rá lehetőség. A bankok tesznek róla, hogy ne is legyen, mert nekik nagyobb hasznuk van a negatív spórolóból, akit a markukban tarthatnak, és úgy “uzsorázhatnak ki”, ahogy éppen kedvük tartja.

A pozitív spóroló nálunk ritka, mint Brüsszelben a fehér csóka

A “pozitív spóroló” terminus technicusa a kölni alapítású OVB pénzügyi és toborzó iroda legnagyobb találmánya, valamint képző és “ügyfélrávezető” rendszerének a része. A dicsőség az övéké! De legyen bárhogy is, az bátran állítható, hogy az általuk felvázolt és a társadalmi-pénzügyi rendszert az analfabéták szintjére leképező oktató történetüket közkinccsé kellene tenni, a “pozitív spóroló” (és a “negatív spóroló”) esetét a fogyasztó társadalommal ugyanis egyszerűbben és érthetőbben nehéz lenne szemléltetni, mint ahogy ezt ők teszik.

A pozitív és a negatív spóroló közötti összes különbséget nem fontos plagizálni, a valóban zseniális OVB-találmányt teljes szépségében terjesszék ők maguk. A lényeg néhány mondatban összefoglalható, és akkor most már végképp fussunk neki, hogy ki is az a pozitív spóroló, és mit jelent valójában ez a kifejezés.

A pozitív spóroló az a személy, aki céljai elérése érdekében rendszeresen vagy éppen rendszertelenül tesz félre pénzt. Ezzel kapcsolatban a kölni cég Warren Buffettet, a világ harmadik leggazdagabb emberét idézi, aki üzleti tevékenységét hat éves korában rágógumi és Coca-Cola árusítással kezdte. Tőle származtatják azt az idézetet, amely szerint “ne azt tedd félre, amit nem költöttél el, hanem azt költsd el, amit nem tettél félre a megtakarításaidba”. A lényeg tehát az, hogy a pozitív spóroló félre teszi a pénzét, vagy esetleg még kamatoztatja, illetve “hozamoztatja” is, és ezáltal van mihez nyúlnia, ha venni szeretne valamit.

A lényeg az, hogy a pozitív spóroló félre teszi a pénzét

Vele szemben a negatív spóroló azt költi el, amije nincs – vagyis kölcsönt vesz fel a banktól, amit most személyre szabottan 20-25%-ért mérnek, és a törlesztés fel van szeletelve havi részletekre. Mostanában a nagylelkűségben szenvedő bankrendszer már fix törlesztőkkel csalogatja a vásárlásra felspannolt negatívokat, akik lelkesen fogyasztanak, majd utána kevésbé lelkesen törlesztenek. De törlesztenek, hiszen nincs más választásuk, mert különben jönnek a fehérjékkel jól felturbózott behajtó legények. A havi törlesztőrészletek kiizzadása nevezhető valójában negatív spórolásnak.

A negatív spóroló 25-30 %-kal drágábban él, mint a pozitív spóroló

Itt több kérdés is adódhat, de ebből egyet kell csak igazán megválaszolni. Ki vásárol drágábban? A pozitív spóroló, aki a saját, esetleg hozammal növelt pénzét költi, vagy a negatív spóroló, aki 25 %-os kamattal veszi meg a nagyon megkívánt faltól-falig tv-készüléket – és ha nem fizet időben, akkor még jönnek a büntetőkamatok is? Alaphelyzetben tehát a negatív spóroló 25-30 %-kal drágábban él, mint a pozitív spóroló, és három “meggondolatlan kívánságnál” tovább csak ritkán mehet, mert már hitelt sem kap!

Szeretnéd tudni, hogy miként lehet nyugdíjad? Kérj visszahívást!