ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRAK: Rekord díjbevétel, csökkenő hozamok

Utolsó módosítás:

A Magyar Nemzeti Bank közlése szerint gyarapodott az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona, a hozam azonban negatív lett. Az önkéntes nyugdíjkasszák a befektetési tevékenységen a kedvezőtlen hozamkörnyezet hatására tavaly 24,5 milliárd forint veszteséget könyveltek el, szemben az előző évvel, amikor 86 milliárd forint eredményt értek el.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona tavaly 0,8 százalékkal 1403,3 milliárd forintra nőtt,

az átlagos éves hozam azonban mínusz 1,8 százalék volt

– közölte honlapján a Magyar Nemzeti Bank.

Az önkéntes nyugdíjkasszák a befektetési tevékenységen a kedvezőtlen hozamkörnyezet hatására 24,5 milliárd forint veszteséget könyveltek el, szemben az előző évvel, amikor 86 milliárd forint eredményt értek el. Az átlagos éves hozam – a befektetési tevékenység eredményének az éves átlagos pénztári vagyonhoz viszonyított értéke szerint – az előzetes adatok alapján mínusz 1,8 százalék volt, azonban az egyes portfóliók hozamában – a választott portfólió kockázati profiljával összhangban – jelentős eltérések vannak.

Csökkent a taglétszám

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak 2018 végén 1 millió 134 ezer 164 tagjuk volt, 0,3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ez a szám az előző negyedévhez képest közel kétezer fős létszámcsökkenést jelent. A negyedik negyedévben 7960 új taggal bővült ugyan a tagság, de ez sem volt elég a kilépők és a nyugdíjba lépők számának ellensúlyozására.

Az év egészében összesen négyezer fővel csökkent az önkéntes pénztárak taglétszáma.

Az MNB kiemeli továbbá, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak mérete (taglétszám és vagyon) alapján jelentős eltérések vannak az egy tagra jutó átlagos éves működési költség összegében: a szektorátlag 2018-ban 5865 forint volt, 4,5 százalékkal magasabb az előző évinél, míg a nagy pénztáraknál átlagosan 5639 forint, a közepeseknél 8804 forint, a kicsiknél pedig 24 271 forint volt.

Az azonosított, egyéni számlán jóváírt önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbevételek 2018-ban az előző évihez képest 13,9 százalékkal, 112,5 milliárd forintra emelkedtek a tagok által fizetett tagdíjak és a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás növekedésének eredményeként. A tagdíjbevételek összetétele nem változott jelentősen, nagyobb részét (60 százalékát) továbbra is az egyéni befizetések teszik ki a munkáltatói hozzájárulással szemben.

De miből lehet nyugdíj?
  • állami nyugdíj – nem igazán biztatóak a kilátások
  • magánnyugdíjpénztár – már nem választható, aki bennmaradt ebben a rendszerben, még építhet rá
  • önkéntes nyugdíjpénztár – a befizetések után akár évi 150 ezer forint adójóváírás is járhat. Hátránya, hogy a hozzáférés időpontja a nyugdíjkorhatár kitolásával együtt kitolódik
  • nyugdíjbiztosítás – a befizetések után akár évi 130 ezer forint adójóváírás is járhat. Ez garantálja egyedül, hogy rögzítik az aktuális nyugdíjkorhatárt (jelenleg 65. életév). A pénz 65 éves korban akkor is hozzáférhető lesz, ha a nyugdíjkorhatárt a későbbiekben emelik
  • NYESZ számla – bankfiókban nyitható, befektetési célú értékpapírszámla, amely után évi maximum 100 ezer forint a visszaigényelhető összeg (aki 2020 előtt megy nyugdíjba, annak ez maximum évi 130 ezer forint lehet)
  • egyéb befektetések – ingatlan, arany és más kevésbé likvid (gyorsan elérhető) befektetések. Kérdés, hogy lehet-e majd belőlük pénzt csiholni, amikor a jövőben szükség lesz rá. Az arany beváltásakor a zaciban nincs állami támogatás, még a Vámház körút 9-ben sem.

Növekedett az adóvisszatérítés

A pénztári befizetésekhez kapcsolódó adóvisszatérítés 2018 végén 10,9 milliárd forintot tett ki, 12,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A szolgáltatási kiadások összege tavaly 45,2 milliárd forint volt, 50,4 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva, ami teljes egészében az egyösszegű kifizetések növekedésének az eredménye.

Közben a magánnyugdíjpénztáraknál folytatódott a taglétszám lassú csökkenése, 2018 végén 55 921 tagjuk volt, 1,8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A magánnyugdíjpénztárak által kezelt vagyon piaci értéken 247,5 milliárd forintot tett ki 2018 végén, 2,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés oka a negatív befektetési eredmény valamint a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő tagok miatt a tb-nek átutalt összeg 28 százalékos növekedése volt. A szolgáltatási kiadásokon belül az egyösszegű kifizetések mellett megjelent a járadékszolgáltatás, melynek összege 6 millió forintot tett ki 2018-ban. (PSP-MTI)