ÖREGKORI GONDOSKODÁS: Kinek lesz itt nyugdíja?

ÖREGKORI GONDOSKODÁS: Kinek lesz itt nyugdíja?

Utolsó módosítás:

A postás mindig kétszer csenget, talán jön a nyugdíj? Vagy egyszer sem. Érkezik-e majd havonta a postás, vagy összeomlik a nyugdíjrendszer? Ha megöregszünk, szükségszerű a lecsúszás, a mostani életszínvonalunkhoz képest? Lesz-e egyáltalán nyugdíjunk?

Nyugdíj lesz – mondta dr. Farkas András jogász, a NyugdíjGuru News alapítója a wmn.hu portálak nyilatkozva. A szakember azonban hozzátette: Más kérdés, hogy az a nyugdíj mennyit fog érni.

Korkedvezményes nyugdíjazás

Komoly gondot jelent, hogy hamarosan megöregszenek a Ratkó-korszakban született emberek gyerekei, akik a hetvenes években jöttek világra, és nagyon sokan vannak. Az unokák viszont már jóval kevesebben, ami azt eredményezi, hogy egyre kevesebb ember tart majd el egyre többet, ha a jelenlegi nyugdíjrendszer nem változik. (Léteznek ötletek a nonszensz helyzet megváltoztatására, például egyfajta termelést vagy fogyasztást megadóztató szisztéma, de ezek kidolgozása még folyamatban van, elfogadásuk a közeljövőben nem várható.)

– Magyarországon a korábbi, munkaköröket figyelembe vevő kedvezmények köre megszűnt, viszont a nőket megilleti továbbra is a 40 éves munkaviszony után járó korkedvezményes nyugdíjazás – tette hozzá a szakértő.

Ma a magyar átlagos öregségi nyugdíj az uniós átlag egyharmada: 131 ezer forint. Mivel Magyarországon 85-86 százalékban az állam finanszírozza a nyugdíjakat – ez a legmagasabb arány az OECD országokban – nagy terhet ró már ma is a társadalomra a nyugdíjrendszer fenntartása. Ma az államháztartás 16,8 százaléka megy nyugdíjakra, míg az oktatásra 10,4 százalékot, az egészségügyre 9,5 százalékot költünk.

A fekete- és szürkegazdaság

A nyugdíjrendszert sújtja továbbá a fekete- és szürkegazdaság, és az a tény, hogy ma közel 2 millió ember ember csak a minimálbér vagy annál kisebb összeg után fizet járulékokat.

Az sem kedvező, hogy sokszázezer aktív korban lévő honfitársunk hagyta el az országot.

A nehézségek kezelésére különféle stratégiák léteznek, de már konkrétum a kötelező szülőtartás. Ez azt jelenti, hogy a nagykorú gyerekeknek akkor is támogatniuk kell a szüleiket, ha amúgy társadalmi kötelezettségüknek eleget tesznek, tehát fizetnek adót, járulékokat, amelyből az idősek nyugdíja is származik.
Az átlagos nyugdíj ma a nettó átlagkereset 62 százaléka, ez az arány évről-évre csökkenhet. Ezért elemi érdekünk az öngondoskodás. Mindenkié!

Közkeletű tévedések

Közkeletű tévedés, hogy a nyugdíj szempontjából az utolsó évek számítanak. Az igazság ezzel szemben az, hogy az öregségi nyugdíjat az 1988 utáni összes bruttó bérünk alapján kalkulálják – oszlatta el a félreértést a szakértő, aki még egy tévhitre hívta fel a figyelmet.

Elmondása szerint az sem igaz, hogy elég az utolsó 15 évben félretenni. Gondoljunk csak bele, mekkora összegeket kellene havonta megspórolni, hogy aztán 25-30 évig érdemi segítséget jelentsenek a felhalmozott forintok! Az öngondoskodás életbevágó, ezt már az MNB is kommunikálja. Ahogyan azt is: életünk egyik legfontosabb pénzügyi döntése, miként és mennyit teszünk félre idős korunkra. Nem egyszerű tíz, húsz, harminc évre tervezni. De szükséges! (PSP-WMN)