ŰRBÁNYA: Hat év múlva megkezdődhet a bányászat a Holdon

ŰRBÁNYA: Hat év múlva megkezdődhet a bányászat a Holdon

Utolsó módosítás:

Az idén lesz ötven éve annak, hogy az Apollo-11 leszállt a Holdon. Az idei esztendő tehát egy igazi “holdév” lesz, amikor megint fantasztikus dolgok kezdődhetnek el, mint péládul a “holdbányászat”. Ez nem elírás, tényleg ezen dolgoznak világszerte a tudósok.

Az Alfa Holdbázis

A múlt század hetvenes éveinek közepén mutatták be az Alfa Holdbázisról készült tudományos fantasztikus filmsorozatot. Az nyitóepizódban 1999. szeptember 13-án a Hold túloldalán tárolt nukleáris hulladék felrobban, kilökve keringési pályájáról a Holdat, amely hosszú csillagközi vándorlásba kezd, a rajta lévő, Alfa nevű bázis 311 lakójával együtt.

A tudósok nem nukleáris szeméttelepnek szeretnék használni a Holdat. Ezúttal arról van szó, hogy

az emberiség nem oda vinne fel valamit, ami itt lenn már nem kell, hanem ott keresnének meg valamit, hogy innen lentről ne kelljen oda felvinni bizonyos dolgokat.

hold, holdbánya, mars, regolit
Az Európai Űrügynökség (ESA) tervei szerint 2025-ben megkezdődhet a Hold felszíni bányászata, ugyanis az égitesten számos regolit található, amelyből oxigén nyerhető ki. Erre azért van szükség, mert a különleges Hold-törmelékből oxigént és vizet lehet kinyerni, ami a missziók szempontjából nagy segítséget jelent. Ezáltal az asztronauták egy misszió keretében tovább maradhatnának a Holdon, és így az időigényes kísérletek elvégzése is könnyebbé válhat. A Hold tehát a jövőben fontos űrbéli kutatásoknak “adhat otthont”.

A bányászat ötlete egyelőre még csak kísérleti fázisban van. A tudósok egyelőre csak vizsgálják, hogyan tudják hasznosítani a kőzeteket.

A legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy mivel juttassanak fel bányászati eszközöket az Holdra. Egyenlőre azt tervezik, hogy az Ariane 64 rakéta szállítja majd az űrbánya részeit az égitestre. Az Európai Űrügynökség egyéves együttműködési megállapodást írt alá az ArianeGrouppal, hogy regolitot bányásszanak a Holdon. Ez leghamarabb 2025-ben történhet meg.

A víz szétszedése

Pacher Tibor, a Puli Space vezetője a Millásreggeli elmondta, hogy

a Holdon ugyan nincsenek patakok, de van víz különböző vegyületekben vagy vízjég formájában.

A magyar tudós szerint, ha képesek leszünk kibányászni a vízjeget a Holdon, akkor az odaérkező űrhajósók számára biztosítható a víz, illetve a víz “szétszedésével” akár a levegő is, ráadásul a hidrogén és oxigén üzemanyagként is hasznosítható.

A Hold azért került újra a figyelem fókuszába, mert ugródeszkaként szolgálhat a Mars-utazásokhoz. Ha a Hold – majdnem, mint az Alfa Holdbázis esetében – a víz szétszedése után üzemanyagdepóként szolgálhat. A Holdnak a gravitácis tere egyhatoda a földi gravitációs térnek, és ezért lényegesen kevesebb energiára van szükség ahhoz, hogy az emberiség elinduljon más célpontok felé.

Szóba került az is, hogy a Holdra 3D-nyomtatókat telepítenének, amelyek a holdi regolitból téglákat “nyomtatnának”, ami biztosíthatja egy esetleges bázisnak az építését. Pacher Tibor elmondása szerint a kutatások ezért nemcsak a bányászatra, hanem bizonyos dolgok előállítására is irányulnak az ottani anyagokból. A tudós emlékeztett rá, hogy a Holdon egy nap két hétig tart, és ilyenkor a hőmérséklet eléri a 120 fokot, éjszaka viszont igencsak hideg van, olyan -190 fok. Ilyen körülmények között kellene megkezdődnie a “holdbányászatnak”.

Mi, magyarok vajon benne vagyunk-e ebben a projektben? A Puli Space-nek van egy élős szerződése az amerikai parnerével, amely alapján “csekély ellentételezés” ellenében magyarokat is elvinnének a Holdra. Pacher Tibor elmondta, hogy a legnagyobb probléma a finanszírozás – vagyis nehéz lesz előteremteni a pénzt ahhoz, hogy a “Puli a Holdon csatangoljon”. (PSP)